A napjaink zeneoktatásában is kulcsszerepet játszó Kétszólamú invenciók először 1801-ben jelentek meg nyomtatásban. Johann Sebastian Bach fiának, Wilhelm Friedemann-nak szánta az eredetileg Preambulum címmel ellátott kompozíciókat, amelyeket a neki készített válogatásban, az 1720-tól vezetett Clavierbüchleinban gyűjtött össze. A pedagógiai művek célja alapvetően a tisztán kétszólamú játék és a cantabile játékmód elsajátítása, a jó invenciók szerzése, egyúttal pedig a komponálás alapjainak tanulmányozása volt. Az invenció műfajmegjelölés mélyebb jelentést tükröz: a kifejezés a 17. századi retorikában volt használatos, amely tudomány a korabeli zenei előadásmódra és zeneszerzésre is jelentős hatással bírt. Az invenció mint műfaj tehát egy zenei alapgondolat kibontását és logikus továbbgondolását jelenti. A gondosan szervezett műsorozat egyúttal a valódi ellenpont alapjaiba is betekintést enged.