Alan Walker Liszt életrajzának második kötetét tartja kezében az olvasó. A történet kezdetén Liszt 36 éves. Most, muzsikus-karrierje csúcsán, visszavonul a pódiumtól, hogy életének következő 13 évében a német hercegi székhely, Weimar színházának zeneigazgatója legyen, és hogy több időt szentelhessen a komponálásnak. Életének ebben a korszakában veti papírra legkiválóbb műveinek jelentős részét, zenekari koncertek és operaelőadások százait dirigálja, művészeti fesztiválokat szervez, s mindemellett van ideje az őt körülvevő lelkes és tehetséges ifjú zongoristák tanítására is. Önzetlenül támogatja sok pályatársát - köztük Berliozt és Wagnert -műveik bemutatásával, propagálásával, de nemritkán anyagilag is.

Alan Walker könyve amellett, hogy a legújabb kutatási eredményekre épül, közérthető és szinte regényszerűen izgalmas formában mutatja be Liszt weimari életének minden fontosabb területét: Carolyne Sayn Wittgenstein hercegnével való együttélését, melynek boldogságát időről időre beárnyékolja a hercegnének házassága felbontásáért folytatott elkeseredett küzdelme, illetve a zeneszerzőnek korábbi élettársától, Marie d'Agoult grófnőtől származó három serdülőkorú gyermekével való, nem mindig felhőtlen kapcsolata. De nyomon követhetjük Liszt szakmai tevékenységeit is, a weimari zeneélet színvonalának emeléséért végzett fáradhatatlan munkálkodásától az Esztergomi mise magyarországi bemutatóján át az Új Német Iskola néven híressé vált zenei irányzat meg- és elismertetéséért vívott nehéz harcáig.

Az életrajzi fejezeteken túl Walker mintegy 100 kottapéldával illusztrálva bemutatja Liszt forradalmian újító zeneszerzői stílusát is, többek között olyan remekművek vizsgálatával, mint a Faust-szimfónia vagy a h-moll szonáta. Korábbi levelek, naplófeljegyzések és (újonnan felfedezett) dokumentumok segítségével újrateremti az egykori eseményeket, a miliőt, s megismertet bennünket Liszt családjával, barátaival és ellenségeivel, csodálóival és vetélytársaival.