A XI. kötet 2012 és 2019 között készült műveket tartalmaz, kivéve három olyan évtizedekkel korábbi darabot, melyek kézirata mostanáig rejtve maradt. (Köszöntő - Vajda Ernő 90. születésnapjára, 1979; Vigasztaló, 1980; *** - Mártáé, 1979-2012)

A sorozat most megjelent kötetének jelentőségét Valerie Haluk zongoraművész, Kurtág György műveinek elkötelezett előadója és tanára e szavakkal méltatja:

''...Azt hiszem, még nem végeztem a zeneszerzéssel...''

Ezek a közelmúltban elhangzott szavak egy olyan zeneszerző életbölcsességét és zenei tapasztalatát tükrözik, akinek ez a kötet a 100. születésnapját köszönti. A Játékok nyitott mű, egyedülálló a zene történetében; grandiózus művészi kaland, igazi hangkaleidoszkóp, amely 1973 óta mérföldköveként van jelen a zeneszerző életművében. Kurtág rendíthetetlen kíváncsisággal fáradhatatlanul és utolérhetetlenül tár fel benne új vidékeket. Állandóan dolgozik, a kihívások ellenére sem adja fel soha. Igényes és hűséges társa a zene mindig vele van. A kötet lapjain Kurtág, akár egy költő, hidakat épít múlt, jelen és jövő között. Előadója és a hallgatója fülébe súg, mindenkihez szól. Bensőséges hangjával átlépi a kimondhatatlanság határait: zongoradarabjainak végtelen rezonanciái a világról mesélnek nekünk. Ha őt hallgatjuk, talán egyszerűen és alázatosan megtaníthat bennünket nemcsak hallani, hanem a lényegre is odafigyelni. És ahogy Rimbaud suttogja: ''ez a nyelv a lélektől a léleknek szól...''