Vántus István (1935-1992) a magyar zene egyéni hangú lírikusa. Fő műve az Aranykoporsó című opera, leggyakrabban játszott kompozíciói a vonószenekari, kamarazenei és énekkari darabok. Az általa felfedezett görbülő zenei tér elméletének kidolgozását váratlan korai halála megakadályozta, de a sakk és a zene kapcsolatát felmutató tanulmánya megjelent. Mindvégig Szegeden működött zeneszerzőként és tanárként, nemcsak a pedagógiában hagyva jelentős nyomot a város zenei életén.