Az 1990. szept. 30-án befejezett mű, amely zongorakivonatos formában jelent meg, követi a klasszikus versenyművek tételsorrendjét. A nyitótétel (Allegro molto) hatásos muzsika, a bartóki 1:2 modell-skála használata és a kvart hangköz hangsúlyozása következtében "bartókos", ugyanakkor Petrovics zeneszerzői profilját egyértelműsítve erősen ritmikus fogantatású. A lassú tételben (Adagio) kiemelkedik a trombitaszólam beszédessége, a nagyon hosszú és nagyon rövid hangok deklamatorikus jellege. A Finale (Vivace) tételben a trombita egyik témája az ún. "Bartók-névjegyet" idézi emlékezetünkbe. A ritmikus fanfárok visszatérése az első tételre utal vissza.