Bartók Béla: Román népi táncok
kotta
A háború azonban kezdetben megakadályozta a Máramaros megyei gyűjtemény 1914-1915-re tervezett megjelenését; 1967-ben adták ki. Az 1115 hangszeres dallam közé tartozik az a hét, amelyet Bartók összeállított a Romániai néptáncok Magyarországról ciklusba.
A hét dallamot ugyanabba a kategóriába sorolta; mind tömör, zárt formájú, többnyire négysoros, hét részre formálva hat különböző táncból Erdély négy területéről. A darabokat egy nagy régióból válogatta össze, a sorrendjüket is saját elképzelése szerint alakította.
Az első a A tánc a stábbal, amelyet egyetlen fiatal ad elő, bonyolult lépésekkel díszítve.
A második a Brâul című körtánc, amelyet egy 30 éves férfi pásztorfurulyán játszott Bartóknak.
Bartók valószínűleg ugyanattól a furulyástól tanulta a harmadik táncot. A Topogó cím a koreográfiára utal.
A negyedik tánc, a Butschumerek tánca a romániai Bucium (Butschum) faluból származik. Bartók ezt a gyönyörű, 3/4-ben ringató andante témát egy cigánytól hallotta hegedűn előadva.
A román polka (Poarga romancasca, allegro) az állandó 2/4 és 3/4 méteres váltakozásának köszönhetően ritmikailag a ciklus legérdekesebb darabja.
A ciklust két gyorstánc, a Măruntel zárja.
Csak az tudja igazán értékelni Bartók feldolgozásait, aki hallotta és gyönyörködött az erdélyi román néptáncokban; a falusi élet gazdagsága és sokszínűsége megelevenedik a koncertteremben.