A 2000-ben közreadott “Kánonszonáták”, “Körkánon” és az opus-jelzés nélküli “Hat szonáta” után (három tételesek, “modern stílusban”) ezzel a kiadványunkkal teljessé vált Georg Philipp Telemann (1681╩1767) furulyaduóinak hazai kiadása. A kötet közel másfél órányi, szépségben, humorban, ötletekben, játékosságban bővelkedő játszani valót kínál. A B-dúr szonáta és az op. 2-es sorozat szonátái (1727 Hamburg, eredeti címe: Sonates sans basse a deux flütes traverses, ou a deux violons, ou a deux flütes a bec) négy tételesek; lassú, gyors, lassú, gyors sorrendben, az olasz stílusú templomi szonátáknak (sonata da chiesa) megfelelően. Mind a hét szonáta II. tétele fúga. A szonáták sorrendje - eltérően egyéb külföldi kiadványoktól - megfelel az eredeti kiadás sorrendjének. Telemann e sorozatban kevésbé általános tempó-, ill. karakterjelzéseket is használt: Dolce (lágyan, gyengéden), Soave (édesen, szelíden, lágyan), Affettuoso (érrzelmesen, bensőségesen, kifejezéssel). A szerző korának szokásaitól eltérően viszonylag sok javaslatot tett az artikulációra, kiadói javaslatainkat szögletes zárójelben közöltük.