Deutsch
English
Español
Français
Polski
Română
Slovenský
Slovenščina
中文
Ár: $28.99 (áfa nélkül)
Dávid Gyula: Brácsaverseny
zongorakivonat
Vonásnemmel és ujjrenddel ellátta Lukács Pál
Hangszer/letét: Brácsa és zongora
Korszak: XX. század
Terjedelem: 52 oldal
Formátum: 23 x 30,2 cm (Bach)
Súly: 0,175 kg
Megjelenés dátuma: 1952
Kiadó: Universal Music Publishing Editio Musica Budapest
Cikkszám: 627
ISMN: 9790080006276
Dávid Gyula (1913-1977) a Bartók és Kodály után fellépő magyar zeneszerző nemzedék kiemelkedő képviselője. Gazdag életműve színpadi, zenekari, oratórikus, kamara- és szólóműveket egyaránt magában foglal. Bár ritkán alkalmazott konkrét népdalidézeteket, fiatalkori műveiben jelen vannak a népzenei minták. Élete utolsó két évtizedében atonális és dodekafon kompozíciókat írt. 1949-ben komponált Fúvósötösével az új magyar zenében mindmáig reprezentatív szerepet betöltő műfajt teremtett.
A budapesti Zeneakadémián 1938-ban szerzett zeneszerzői diplomát Siklós Albert és Kodály Zoltán tanítványaként. Kerényi György ösztönzésére és segítségével bekapcsolódott a Kodály Zoltán vezette népdalgyűjtésbe, emellett zene-kritika-írással is foglalkozott. 1938-45 között különböző zenekarokban brácsázott, 1945-49 között a Nemzeti Színház karmestere, 1949 után a Magyar Néphadsereg Művészegyüttese zenekarának vezetője volt. 1951-től 1960-ig a Zeneakadémián fúvós kamarazenét, zene-elméletet és fúvós hangszerelést tanított, 1964-től nyugdíjazásáig a Zeneakadémia tanárképző tagozatának tanára volt. Részt vett a Magyar Zeneművészek Szövetségének megalapításában. Munkásságát Erkel-díjjal (1952, 1955) és Kossuth-díjjal (1957) ismerték el.
