Az eredeti kézirat tanúsága szerint a szimfónia 1812 októberében, tehát mindössze öt hónappal a VII. után készült el; bemutatására Beethoven 1814 február 27-én Bécsben rendezett szerzői estjén került sor. Noha a szakemberek és kritikusok azonnal felismerték kivételes értékeit, a VIII. szimfónia lassabban vált népszerűvé, mint elődei. Schumann még 1840-ben is arról tudósít, hogy a nagyszerű alkotás méltatlanul ritkán szerepel a hangversenyek műsorán. A partitúra a zenekari szólamokkal egyidejűleg, 1816-ban jelent meg nyomtatásban S. A. Steiner bécsi kiadónál. Nyilvánvaló sajtóhibáktól eltekintve - melyeket itt nem részletezünk - nincs lényeges eltérés a kiadványok között. Mindössze egyetlen félreérthető hanghoz kell megjegyzést fűznünk: a Menuetto-tétel középrészének végén (78. ütem) az első klarinét befejező g hangjához, amely a korabeli szólamokban hol két-, hol háromvonásos magasságban jelentkezik. Jelen kiadásban mindkettőt feltüntetjük, az előadóra bízva, hogy melyiket válassza.