Kurtág György (*1926) művészetére A boldogult R. V. Truszova üzeneteinek 1981-es párizsi bemutatója hívta fel a nagyvilág figyelmét. Az orosz nyelvű, kegyetlen őszinteségű asszonyi versek spektruma a nosztalgiától a lázadásig, a melankóliától a kétségbeesésig terjed, s ezeket a szélsőségeket Kurtág zenéje maradéktalanul közvetíti. Az 1982-ben kiadott partitúra most javított kiadásban, új kottagrafikával jelenik meg.

Kurtág kottázásának lényegéről így beszélt Eötvös Péter: ''"Kurtág partitúrái azért különlegesek, mert a tempóra, a hangszínre, a hangok hierarchiájára és a dinamikára vonatkozó előadói utasítások úgy jelennek meg bennük, mintha a zeneszerző képzeletében létező előadás pontos lejegyzései lennének. Kurtág sajátos kottaírása még ma is szokatlanul bátornak számít, vagy inkább azt mutatja, hogy megtalálta saját zenei stílusa számára a legalkalmasabb írásmódot, amivel szinte kényszeríti az előadókat a zenéjéhez való alkalmazkodásra, kifejezőkészségük szélesítésére. Kurtág művészetének erőteljes hatása szinte magától előtör, ha műveit az ő különleges igényei szerinti érzékenységgel és nyitottsággal szólaltalják meg, és az a muzsikus, aki megérzi ezt, zenéje elhivatott előadójává válik.''