Pályafutása során mindvégig arra törekedett, hogy műveit a közönség megértse, befogadja. Művészete sokat merített a hagyományból, az avantgarde irányzatoktól azonban elhatárolta magát. Stílusa eklektikus és mégis egyéni volt.

Minden műfajban otthonosan mozgott. A könnyed rock and roll sláger és a fajsúlyos misztérium-opera, a miniatűr karakterdarab és a szimfónia egyaránt helyet kapott életművében.

Sokarcú művészete, humora, sajátosan groteszk hangja a 20. század egyik legérdekesebb, kimagasló egyéniségű magyar zeneszerzőjévé avatta.