Szőllősy András szólóhegedűre és 9 vonós hangszerre írt művét 2002 májusában mutatta be az Addio kamarazenekar Gazda Bence közreműködésével a Hangversenyciklus 2002, a 20. és 21. század zenéjéből című kortárszenei fesztivál keretében. A darab Szőllősy életművének legkarakterisztikusabb műcsoportjába, az emlékkompozíciók közé tartozik. Címzettje Kroó György kíváló magyar zenetörténész, "Szőllősy zeneszerzői kibontakozásának tanúja, sikereinek krónikása” zenéjének különösen értő hallgatója" - írja a műről megjelent elemzésében Farkas Zoltán (Muzsika, 2002. szeptember). - A kompozícióban egy dodekafon sor és annak változatai határozzák meg a hangok szerveződését, s a sort a zeneszerző ezúttal is bachi szépségű dallamokká formálja.