A sokirányú zenei tevékenységéről ismert zeneszerző 1990-ben keletkezett kompozíciójában az irányított improvizációs technikát alkalmazza. Az 5-8 tetszőleges dallamhangszeren játszó előadók mindegyike ugyanazt a zenei anyagot szólaltatja meg, de a "saját" tempójában, melyből egy szinte organikus "mikroproporciós" kánon születik. Az előadók színpadi elhelyezése a szokásostól eltérő, és helyüket, azaz a hangszer hangzásirányát is változtatják a kompozíció meghatározott pontjain. A mű bemutatójára 1991. október 5-én került sor a budapesti Korunk Zenéje hangversenysorozat keretében.