Isaac Albéniz (1860-1909) zongoramüvész és zeneszerzö, a 19. századi zenetörténet második felének egyik legjelentösebb spanyol mestere. Párizsi, majd brüsszeli tanulmányai után zongoramüvészként nagysikerü hangversenyeket adott szerte a világban. 1880-tól Liszt Ferenc tanítványi köréhez csatlakozott, s zongoratechnikáját a magyar mester növendékeként tökéletesítette. Operái, zenekari müvei és dalai mellett jelentös számú zongoramüvet komponált. Egyik legnépszerübb zongora-ciklusa az op. 47. Suite espa?ola (1886), melynek tételeit spanyol városokról és tartományokról nevezte el. A mü lelkes hódolat a szülöhaza elött: a liszti virtuozitással ötvözött spanyol népzene megragadó müzenei foglalata.