Balázs Árpád (1937) egykori zeneszerzés-tanárai - Farkas Ferenc, Aram Hacsaturján és Goffredo Petrassi - egymástól függetlenül arra a véleményre jutottak, hogy a lírai alkatú Balázs Árpád igazi alkotó területe a kórus és a fúvószenekar lesz. A hajdani jóslatot igazolja a szerző azóta született mintegy kétszázötven énekkari és közel húsz fúvószenekari műve. Érdekes, hogy a Négy kép című szvitben egyesülnek a két rokon zenei terület stílusjegyei. Itt a fúvós hangszerek is énekelnek! Nem véletlen, hogy a nagy ívű második tétel éppen a Cantilena, a kissé mozgalmasabb, de ugyancsak lírai ihletettségű harmadik pedig az Arietta címet kapta. A mű nyitótétele harsányan jókedvű, lendületes Induló, de nem a "menetelős" fajtából: a 6/8-os lüktetés könnyed karaktert ad neki. Ez a zene nem titkolt rokonságban van Prokofjev balettmuzsikájával.